Jogi szabályozás:
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv (Eütv.)
– az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Ovideóban, 1997. ápr. 4-én kelt egyezményét kihirdető 2002. évi VI. tv +kiegészítő jegyzőkönyv:
– Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény, Az emberi lény klónozásának tilalmáról)
– 36/2000. (X. 27.) AB. hat.
- Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Alaptörvény XX. cikk (1) bek.: Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ez magában foglalja, hogy mindenkinek joga van az egészségi állapota által indokolt folyamatos, megfelelő, diszkriminációmentes ellátáshoz, valamint életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, fájdalmának csillapításához, szenvedéseinek csökkentéséhez.
- Szabad orvosválasztás joga
Megválaszthatja az állapota által szakmailag indokolt egészségügyi szolgáltatót, ahol az ellátást kívánja igénybe venni, illetve az ellátást végző orvos személyét. A gyakorlatban azonban a beutalási rendszer és a területi ellátási kötelezettség miatt ezen jogosultság csak jelentős korlátozásokkal érvényesül.
- Más orvos által történő vizsgálat kezdeményezésének joga
Amennyiben a betegnek kétsége támad a kezelést végzők eljárásával kapcsolatosan, kezdeményezheti, hogy a felállított diagnózissal, a gyógyintézetből tervezett elbocsátásával, más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatosan más orvos is vizsgálja meg és csak ezt követően szülessen döntés a kezelésével összefüggésben.
- Az emberi méltósághoz való jog
Ezen jog a következőket foglalja magába:
– Betegen kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el, melyből következik, hogy őt orvosi kísérletnek alávetni nem lehet. Valamint kínzó, embertelen, kegyetlen, megalázó vagy büntető jellegű ellátás alkalmazása szintén tilos.
– A beteg az ellátás során korlátozható jogainak gyakorlásában, de csak az egészségi állapota által indokolt ideig, a törvényben meghatározott módon és mértékben. (pl. pszichiátriai kezelések során)
– A beteg személyes szabadsága korlátozható ugyan de, csak sürgős esetben, illetve mások és saját testi épsége, egészsége, élete megóvása érdekében.
– Mindkét korlátozás csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. A korlátozó módszerek és eljárások alkalmazását a kezelőorvos rendelheti el, előzetesen megjelölve azok indítékát és időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában, kivételesen indokolt esetben szakápoló is elrendelheti a korlátozást, azonban erről a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, és neki a korlátozást 16 órán belül jóvá kell hagynia, vagy a korlátozást meg kell szüntetni. A korlátozó intézkedések alatt álló beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen ellenőrizni kell.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Egyébként pedig jogosultak saját ruháik, személyes tárgyaik használatára.
- Kapcsolattartáshoz való jog
A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják.
Súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. – kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
- A gyógyintézet elhagyásának joga
A beteg a gyógyintézetet elhagyhatja, ha azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, ezt kezelőorvosának bejelentette, valamint a cselekvőképtelensége esetén törvényes képviselője ebbe beleegyezett. Abban az esetben, ha a beteg bejelentés nélkül távozik és állapota azt indokolja, a kezelőorvos értesíti a hatóságokat, valamint a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselőjét, vagy az ilyen esetre megnevezett személyt. A beteg gyógyintézetből való elbocsátása esetén őt, illetve hozzátartozóját erről lehetőség szerint 24 órával korábban tájékoztatni kell.
- Tájékoztatáshoz való jog
Az egyes ellátásokba történő beleegyezési jog gyakorlása csak abban az esetben érvényes, ha a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, egyéniesített formában megadott, rendszeres és részletes, a beteg állapotát és körülményeit is figyelembe véve fokozatos, összességében véve teljes körű tájékoztatáson alapul.
Ennek keretében a kezelőorvos köteles tájékoztatni a beteget – többek között – egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról és beavatkozásokról, ezek előnyeiről, elmaradásának következményeiről, kockázatairól, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a lehetséges alternatív beavatkozásokról.
A betegnek ugyanis ismernie kell mindazokat a körülményeket, amelyekből megállapíthatja, hogy milyen kockázatot vállal a műtéti hozzájárulás megadásával, illetve megtagadásával. – A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.
A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha a beleegyezése egyébként nem feltétele a kezelésnek. A cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és az elmeállapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegeknek joguk van megismerni a kezelésükben részt vevő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles tájékoztatni a beteget arról, ha a vizsgálat, és az azt követő ellátás térítésköteles. A tájékoztatásról cselekvőképes beteg (valamint 16. életévét betöltött kiskorú) lemondhat, azonban, ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor, lemondása csak írásban érvényes.
Ide tartozik az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, mely szerint a beteg a róla vezetett egészségügyi iratokat, leleteket megismerheti, azokba betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
Ezen jogokhoz kapcsolódik az orvosi titoktartáshoz való jog: biztosítja, hogy a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggésben keletkezett adatait bizalmasan kezeljék és csak az arra jogosulttal közöljék.
- Önrendelkezéshez való jog
A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza – a betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen.
Az egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve -, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.
Helyettes döntéshozó: az a cselekvőképes beteg által megnevezett cselekvőképes személy, aki jogosult a beteg helyett a beleegyezés, ill. a visszautasítás jogát gyakorolni, ill. akit tájékoztatni kell.
Vélelmezett beleegyezés: a beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és
- a) a helyette nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
- b) invazív beavatkozások esetén annak késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.
Invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat) – halál esetére szóló rendelkezés: a betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
36/2000. AB hat.: nem ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadsággal az a tv.-i rendelkezés, amely szerint nincs szükség a beteg beleegyezésére, ha a beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, hiszen a lelkiismereti meggyőződésből fakadó cselekedet nem járhat mások alapjogainak (élethez, emberi méltósághoz való jogának) a megsértésével.
A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy írásképtelensége esetén két tanú jelenlétében tett nyilatkozattal megnevezheti azt a személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni, valamint megnevezheti azokat, akiket kizár ebből a jogosultságból. Azonban a cselekvőképtelen beteg ezen nyilatkozatának hiányában az alábbi személyek a következő sorrendben jogosultak helyette döntést hozni, azzal, hogy döntésük nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát.
- a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
- házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája;
Ennek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes:
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
- Az ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
Minden cselekvőképes beteget megillet az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha ezzel mások életét, vagy testi épségét veszélyezteti, és lehetőség szerint ki kell vizsgálni, hogy mi vezette a beteget a kezelés visszautasításának eldöntésére, valamint ennek keretén belül tájékoztatni kell a kezelés elmaradásának következményeiről. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. Ez a jog nem illeti meg a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes beteget, valamint azt a nőt, aki gyermeket vár és várhatóan képes lesz annak kihordására.
Életmentő vagy életfenntartó ellátás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan és rövid időn belül halálhoz vezet. Az előbbi feltételek melletti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését a következmények tudatában hozta meg, illetve, hogy a feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság (tagjai: a beteg kezelőorvosa, egy, a beteg kezelésében részt nem vevő szakorvos, és egy pszichiáter) nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
Cselekvőképes személy későbbi esetleges cselekvőképtelen állapotára közokiratban gyakorolhatja a visszautasítás jogát, valamint megnevezheti azt a személyt, aki a visszautasítás jogát helyette, nevében gyakorolhatja. A nyilatkozat csak akkor érvényes, ha pszichiáter szakorvos egy hónapnál nem régebbi szakvéleményben igazolja, hogy a személy a döntését a lehetséges következmények tudatában hozta meg. A nyilatkozatot két évente meg kell újítani.
A beteg a visszavonásra vonatkozó döntést bármikor, alaki kötöttségek nélkül visszavonhatja.
A beteg jogainak érvényesítése
Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről.
Panaszjog
A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, amit az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, írásban tájékoztatni.
Betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő ellátja a betegek egészségügyi tv.-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. Így például segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az eg.ügyi szolgáltató vezetőjénél, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget. A betegjogi képviselő független az adott egészségügyi szolgáltató intézményétől.