COVID-tesztek a gyakorlatban – 2. rész

Legutóbbi blogposztunkban a PCR és az antigén gyorstesztek működését néztük át. A mai bejegyzésünkben folytatjuk a különböző COVID tesztek vizsgálatát; ma a vérből történő mintavételek kerülnek górcső alá.

Ahogy a szervezetünk küzd a vírussal, az immunrendszerünk mindinkább megtanulja „kezelni” és legyőzni a fertőzést. Mivel a koronavírus olyan vírus, amellyel korábban az emberi szervezet még nem találkozott, ezért az immunrendszernek is kell idő, míg megtermeli azokat az úgynevezett antitesteket, melyek egyfelől le tudják győzni a vírust, másrészről pedig felkészítik a szervezetünket arra, hogy ha legközelebb ugyanezzel találkozunk, azonnali immunválasszal le tudjuk győzni azt. Ahhoz, hogy megértsük a különböző vérvizsgáltok működését, 2 fontos antitesttel kell tisztában lennünk. Az immunoglobulin M (IgM) antitest jelenléte a szervezet azonnali immunválaszaként értelmezhető. Ha kimutatható a vérünkből, akkor jelentős az esélye annak, hogy aktív vírusfertőzés van folyamatban, ugyanakkor mivel néhány nap eltérés mutatkozhat a fertőzés jelentkezése/lecsengése és az IgM vérben lévő jelenléte között, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az antitest jelenléte mire utal. Az immunoglobulin G (IgG) antitest jelenléte ugyanakkor jóval megbízhatóbb „diagnosztikai” eszköz. Klinikai tesztek kimutatták, hogy az IgG antitest jelenléte az esetek gyakorlatilag 100%-ában már lezajlott fertőzés esetén van jelen a vérünkben, azaz igen jó eséllyel gyógyultak vagyunk.

1. Vérből történő antitest vizsgálat: ujjbegyből történő pár cseppes vérminta alapján történik a vizsgálat. A mintaelemző készülék az IgM és az IgG jelenlétét vizsgálja.

  • a. Ha az IgM és az IgG negatívként jelenik meg, akkor ez jelentheti azt, hogy a teszt elvégzése előtti 7-10 napon túl nem kapta el a fertőzést, ugyanakkor lehetséges az is, hogy a vírus már jelen van szervezetben, azonban a fertőzés a lappangási időszakban van. A teszt ilyenkor azért nem lesz pozitív, mert az antitestek megjelenéséhez legalább 7-10 napnak kell eltelnie a fertőzés kezdetétől számítva.
  • b. Ha az IgM teszt eredménye pozitív, a fertőzőképesség kizárása vagy megerősítése érdekében PCR-tesztet kell végeztetni.
  • c. Ha az IgG eredménye pozitív és az IgM negatív, akkor valószínű, hogy védettséggel rendelkezik már a COVID-19 vírus ellen.
  • d. Ha mind az IgM mind az IgG pozitív eredményt mutat, elképzelhető, hogy aktív vírsfertőzés van még mindig folyamatban; ilyen esetben is elengedhetetlen a PCR teszt elvégzése.

Ez a típusú gyorsteszt tehát – mint látható is- nem használható magabiztosan diagnosztikai eszközként, sokkal inkább nyújt tájékoztató adatot. Ennek megfelelően intézményünkben nem is használjuk.

2. Szerológiai COVID-19 IgG teszt: vénás vérből vett vérből 100% pontossággal tudjuk megmondani, hogy átesett e már a fertőzésen. Ha az IgG érték magas, biztosan védettséget élvezünk a koronavírussal szemben, a mostani klinikai kutatások szerint kb. 6 hónapig. A vérünkben lévő IgG szint ugyanakkor arról is információt nyújt, hogy a védettségi szintünk milyen magas, illetve arról is, hogy érdemes e gyógyultként vérplazma adásra jelentkeznünk.

A koronavírus tesztek körében tehát alapvetően 4 féle variációban gondolkozhatunk, ugyanakkor a legfontosabb, és legtudatosabb döntés, ha tünetek észlelése esetén háziorvosunkat értesítjük, és a teszteredményünktől függetlenül is minél inkább minimalizáljuk a kontaktusok számát másokkal.

Vigyázzunk egymásra!

Visszahívást kérek
+
Hívjanak!