Foglalkozás-egészségügy

Hazánkban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást (ismertebb nevén üzemorvosi szolgáltatást) köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára, melynek elsődlegesen preventív szerepe van: célja a munkaköri alkalmasság felmérése, valamint a munkahelyi megterhelés hatásának ellenőrzése.

A vizsgálat az egyes foglalkozástípusok szerint osztható A, B, C és D kategóriákra, amelyek más-más szűrővizsgálatokat követelnek meg annak függvényében, hogy a dolgozók milyen környezeti hatásoknak vannak kitéve.

Az üzemorvos fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az egészséges munkakörnyezet kialakítását valamint lehetőség szerint minél inkább gátolja az egészségkárosító tényezőket.  A munkavállalónak ezeken az egyénre szabott vizsgálatokon évente meg kell jelennie, ellenkező esetben nem állhat munkába. Ezekre a konzultációkra akkor is szükség lehet, ha megváltoznak a munkavállalás körülményei vagy a szokásosnál nagyobb megterhelés vár a dolgozóra.

A vizsgálatot végző orvosnak figyelembe kell vennie a dolgozó szellemi-, mentális- és fizikai állapotát valamint a munkahelyi körülményeket is. A konzultáció során elsődlegesen általános fizikai állapotfelmérés, vérnyomás ellenőrzés, labor- és látásvizsgálat történik, de kérhet az orvos ultrahangos kontrollt is, valamint tüdőszűrésre is küldheti a pácienst. A vizsgálat végén a dolgozó egy összefoglaló szakorvosi véleményt kap az egészségének megőrzéséhez szükséges tanácsokkal ellátva.

A megfelelő munkaköri vizsgálatok érvényessége a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, hiszen a helyi hatósági szervek munkatársai folyamatosan ellenőrzik, hiányosság és szabálytalanság esetén 50.000-500.000 Ft büntetést szabhatnak ki.